SZÉCSI PÁL

SZÉCSI PÁL
Táncdalénekes, szövegíró
Született: Budapest, 1944.03.19.
Elhunyt: Budapest, 1974.04.30.


Apja: Szécsi Ferenc (1905-1945.01.06.) nyelvész, író, akit a II. világháború végén zsidó származása miatt agyonlőttek.

Anyja: Szemere Klára (1916-2004.05.28.) polgári származású, külkereskedelmi levelező, aki gyerekeit itthon hagyva 1956-ban Amerikába disszidált, 9 férje volt, 4 itthon, 5 Amerikában. Legidősebb lánya, Marika a Vöröskereszt segítségével 1972-ben megtalálta Los Angeles-ben, Kati 1973 januárban járt kint először az anyjánál, Palika viszont nem találkozott vele. Idős éveiben Marika támogatta, egy öregotthonban élt Palm Springsben, 2004-ben hunyt el .

Testvérei:
- Mária (1938) 1956-ban szintén disszidált, először Kanadába, jelenleg az USA-ban él. 1966 karácsonyán látogatott először haza Magyarországra, így szilveszterkor látta Pali első amatőr énekesi fellépését a Gellért Szállóban. Húgával, Katival tartja a kapcsolatot, többször hazalátogatott azért, hogy megnézze a "Szécsi Pál szerelmei" színházi előadást. Egy fia van, Chris (1972).

- Katalin (1941.02.17.) 1959-ben érettségizett, 1961. június 17-én ment férjhez, majd 1965-ben elvált, a házasságból egy lánya született, Andrea (1962.12.24.). Egy unokája van, Emese (1984). "Palika" címmel 2001-ben könyvet írt öccséről, 2008-ban a "Tarka szárnyú pillangó" című könyve került kiadásra. 2010-ben pedig "Több, mint szerelem" címmel jelentetett meg könyvet, amely Szécsi Pál és Domján Edit legendássá vált szerelméről szól. 2012. december 30-án hunyt el Kecskeméten.

Szécsi Pál, anyja disszidálása után állami gondozásba került, és Mezőtúron nevelkedett. 16 évesen otthagyta az iskolát, felköltözött Budapestre, 1962-től manökenként dolgozott. 1962. június 17-én házasságot kötött a lengyel modell Grazynával, ezután Varsóban élt, de a kapcsolat véget ért és 1966 januárjában hazatért. Utána Majláth Júliánál kezdett énekelni tanulni. Zenei karrierje 1967-ben indult a Táncdalfesztiválon a "Csak egy tánc volt" című dallal. Több olasz slágert is énekelt magyarul, később saját dalszövegeket is írt. Sok kislemeze jelent meg, és rengeteg rádiófelvétele van, de életében csak két nagylemeze jelent meg, a Hagyjuk szívem 1971-ben és az Egy szál harangvirág 1973-ban. Halála után több válogatáslemezt megjelentettek, amelyen sok addig kiadatlan hangfelvétele szerepelt.

Magánélete a keserű gyerekkor miatt labilis volt, többször kísérelt meg öngyilkosságot. Szerelmi élete is viharos volt. 1972 januárjától 10 hónapos kapcsolat fűzte a nála 12 évvel idősebb Domján Edit színésznőhöz. Szakításuk után 2 hónappal 1972. dec. 26-án a 40. születésnapján Edit öngyilkos lett, amin Szécsi soha nem tudta túltenni magát. 1974. április 30-án önkezével vetett véget az életének. Harminc évesen mindössze 7 éves énekesi pályafutást hagyott maga után. Sírja a Farkasréti temető 25-ös parcellájában található.


Nettike 

Nettike, kit én személyesen
nem ismerhetek,
adhatnám neki az Angyal nevet.
Palikának emléket állitott,
szíve tiszta szeretetével
létrehozott egy honlapot.
Melyben rádió, Tv müsorok,
dalok, kották, újságcikkek,
mind róla mesélnek.
Kitárult szívvel csodálom
felfogni még nem tudom,
majd ha a gyönyörű dalokat hallgatom.
Csodálatosat alkottál, 
önzetlenül dolgoztál,
köszönöm, hogy értünk ennyit fáradoztál.

 

Pacher Zsuzsanna  
költönő  

 

Paulina Éva - Zenészballada (1986)
A szerző magánkiadása
Alföldi Nyomda Debrecen, 1987 (Második kiadás)
Felelős vezető Benkő István vezérigazgató
Megjelent 14,2 (A/5) terjedelemben
A könyv 255 oldalas, a végén 12db fekete-fehér fénykép található.


A riportkönyvben a következők szólalnak meg:
Ambrus Kyri, táncdalénekes
Aradszky László, táncdalénekes
Auth Ede, zeneszerző
Dr. Balázs Boglárka, füll-orr-gége szakorvos, korábban táncdalénekes
Bánki László, a Magyar Televízió Zenei és Kulturális Főosztályának helyettes vezetője
Csató Mária, divatbemutató-rendező, korábban manöken
Fabó János, portás, Mezőtúr
Koós János, táncdalénekes
Pentz Zsolt, a Nemzetközi Koncertigazgatóság osztályvezetője
Szécsi Katalin, Szécsi Pál nővére
Szűcs Judit, táncdalénekes
Vándor Kálmán, újságíró, szövegíró


A könyv előszava:
"...ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi... és ez mind nem volt igaz. Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában... Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni... Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult." (Szécsi Katalin)
 

***A könyv már kereskedelmi forgalomban nem kapható, de antikváriumokból, például interneten a http://bookline.hu/ oldalról meg lehet vásárolni, csak rá kell keresni az antikvár könyvek között.

- - -


Paulina Éva gondolatai a Zenészballada című könyvéről:

A Zenészballada nemcsak azért fontos nekem, mert ez volt az első könyvem, ami nyomtatásban megjelent, hanem azért is, mert végigkíséri az életemet. Több mint húsz évvel a könyv megjelenése után még mindig kapok olvasói leveleket a témával kapcsolatban.

Hogyan született a Zenészballada?

A Szolnok megyei Néplapnál dolgoztam, az újságíró diplomámon még alig száradt meg a pecsét, és persze meg akartam váltani a világot. A világmegváltást számomra a könyvírás jelentette. Megosztani az olvasókkal valami fontosat, valamit, ami mélyen megérinti és elgondolkoztatja őket. És akkor jött az ötlet: Könyvet írni Szécsi Pálról. Mivel én magam is az énekes rajongója voltam, a halála után nagyon sokat foglalkoztatott a kérdés: MIÉRT? MIÉRT kellett ennek így történnie? Miért kellett egy csodálatosan tehetséges énekesnek ilyen hirtelen elmennie, pótolhatatlan űrt hagyva után?
Na de hogyan kezdjek neki a könyvírásnak? Az énekesnek csak rajongója voltam, soha nem találkoztam vele, még egy koncertjére sem jutottam el, csak a rádióból és a tévéből ismertem, azon kívül semmit nem tudtam róla. Beszélnem kell tehát azokkal az emberekkel, akik ismerték, szerették, akik vele éltek, dolgoztak.
Abban az időben még nem volt internet, ami segített volna adatokat szerezni, személyeket felkutatni. Végül is egy véletlen sietett a segítségemre. Újságíróként Mezőtúron készítettem riportot, és olyan emberekkel találkoztam, akik személyesen ismerték Szécsi Pált, aki évekig Mezőtúron élt, ott járt iskolába és ott lakott nevelőszülőknél. Megvolt hát az első kézzelfogható nyom! Ott tudtam meg azt is, hogy az énekesnek van egy nővére, akit Szécsi Katalinnak hívnak. Az Országos Lakcímnyilvántartóból kikértem Kati címét és írtam neki egy levelet. Néhány hét múlva már találkoztam is Szécsi Katalinnal, akiben egy csodálatos embert ismertem meg, és aki szívesen segített.
Először bizonytalan voltam abban, hogyan öntsem formába a történetet. Irjak egy regényt? Meséljem el a történetét, ahogy én látom? Végül úgy döntöttem, hogy az énekes nővérének, barátainak, pályatársainak a nyilatkozataiból, emlékeiből rajzolom meg a portréját. Igy is történt. A szó szoros értelmében mondatonként raktam össze a történetet, összehasonlítva, olykor ütköztetve a véleményeket, emlékeket. Lázas, gyönyörű, gyötrő munka volt.


Mit jelent nekem Szécsi Pál?

Több mint harminc évvel az énekes halála után azok közé tartozom, akik a mai napig hallgatják a dalait. Mostanában sokat vezetek, és persze mindig fölteszek egy CD-t, hogy kellemesebb legyen az utazás. A CD-n mindenféle dalok vannak, magyar, angol, spanyol, olasz, francia és persze Szécsi-számok is. Amikor meghallom a hangját, az még mindig ugyanaz a varázslat, mint tinédzserkoromban volt. Ami nagyon érdekes, hogy a lányom, aki egy teljesen más korosztályhoz tartozik, és aki úgy ismerte meg Szécsi Pált, hogy „ő az a bácsi, akiről anya könyvet írt”, szintén imádja a hangját, a dalait.
Próbálom megfejteni a titkot, szavakba önteni, megmagyarázni - nem lehet. Elemezhetném, hogy a bársonyos hangja, a mosolya, a megjelenése, a tekintete volt az, ami megfogta a közönséget, amiért a mai napig szeretik, rajonganak érte. És ez mind igaz is, csakhogy kevés. Van ott még valami, valami több. Jómagam akkor vagyok a legközelebb ennek a titoknak a megfejtéséhez, amikor felcsendül egy Szécsi-nóta és úgy érzem, hogy szíven üt. Nemcsak maga a dal, hanem a hiány is. Hogy már nincs köztünk. Ilyenkor mindig elfog egy mérhetetlen szomorúság, hogy miért kellett ennyi tehetségnek, ennyi szépségnek így eltűnnie az életünkből? És amit ilyenkor érzek, az visz a legközelebb a titkához:
Olyan hangja van, amilyen soha nem volt és soha nem is lesz.

 

Paulina Éva honlapja: http://www.paulinaeva.hu/ 
 


 

Polgár András - Csak egy tánc volt
Budapest, Colosseum 1991
108 oldal, mérete: 14x 20 cm


EGYSZER MÁR BESZÉLNI KELL RÓLUK:
FEL KELL LEBBENTENI A FÁTYLAT TITOKZATOS, AGYONHALLGATOTT HALÁLUKRÓL.

Miért lett öngyilkos Domján Edit és Szécsi Pál?
Hogyan ütközött össze a hatalommal a Kossuth-díjas Somlay Artúr?
Miért lőtte főbe magát az ígéretes tehetségű Novák Márk filmrendező?
Mibe halt bele a művészpolitika kegyeltje, Galambos Lajos?
Igaz vélemények, hiteles vallomások Soós Imre, Latinovits Zoltán, Máté Péter, Huszárik Zoltán, Pernye András, Csurja Tamás, Bródy Gábor élete, sorsa befejezéséről.
Miért mellőzte a kultúrpolitika a huszadik század tán legnagyobb magyar festőjét, a halála után Kossuth-díjjal jutalmazott Kondor Bélát.

Polgár András, a népszerű, 245 kötetes író, a Szomszédok és a Linda nagy sikerű sorozatok szerzőjének legújabb könyve 22 ismert művész életéről mesél: miért hagyták itt a világot sikereik csúcsán, erejük teljében?

Nosztalgikus, olykor fájó emlékezések azokról, akiket szerettünk, akik művészetük révén a lezárt negyven esztendő kiemelkedő személyiségei voltak...

 

***A könyv már kereskedelmi forgalomban nem kapható, de antikváriumokból, például interneten a http://bookline.hu/ oldalról meg lehet vásárolni, csak rá kell keresni az antikvár könyvek között.
 


   

Szécsi Katalin - Palika (2001, 2006)
Az előszót írta: Sváby András
A kiadásért felel: a K.u.K. Kiadó ügyvezetője
K.u.K. Kiadó 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/E.
Tel./Fax: 359-1634
www.kukkanto.hu
E-mail: kuk.kiado@chello.hu
A 239 oldalas könyv fekete-fehér fényképeklet is tartalmaz.

2001 tavaszán nagy visszhangot keltett riportot sugárzott a Tv2 Napló című műsora. Sváby András szerkesztő-riporter a kaliforniai Palm Springs egyik idősek otthonában találkozott Szécsi Pál édesanyjával, aki először hallgatta meg fia dalait. Az anya 1956-ban elhagyta gyerekeit. Szécsi Katalin, a feledhetetlen énekes nővére levelekben számol be édesanyjuknak az azóta eltelt időről, főleg öccse, Palika tragédiába torkolló sorsáról. Vajon az édesanya hiánya is szerepet játszott abban, hogy a népszerű művész zaklatott életet élt és harmincévesen a halált választotta? Mi erősebb, a harag vagy a szeretet? Van, lehetséges megbocsátás? Ezekre a kérdésekre keres választ ez az őszinte, nagyon emberi könyv. A nagy sikerű könyv új, bővített kiadásához Sváby András írt előszót.

***A könyv kereskedelmi forgalomban kapható, például interneten a http://bookline.hu/ oldalról lehet megvásárolni.

 


    

Szécsi Katalin - Több, mint szerelem
K.u.K. Kiadó, 2010
232 oldal

 

Halálukban mítosszá váltak.

Pedig kapcsolatuk, lángoló szerelmük mindössze januártól októberig tartott. 1972 karácsonyán a tüneményes és gyönyörű színésznő öngyilkos lett. A sármos, vonzó fiatalember még egy ideig megpróbált új életet kezdeni, de ezzel a tragédiával nem tudott szembenézni, s végül 1974 tavaszán ő is véget vetett az életének.

Domján Edit és Szécsi Pál tragikus szerelme közel negyven éve foglalkoztatja a közvéleményt. Mi történt valójában kettejük között? Mi igaz és mi nem a szóbeszédekből, a bulvárlapok pletykáiból? A felejthetetlen énekes nővérének személyes emlékekre és hiteles dokumentumokra épülő regénye nem botránykönyv, hanem művészi eszközökkel, líraian megformált történet és mese a halhatatlan szerelem hónapjairól.



***A könyv kereskedelmi forgalomban kapható, például interneten a http://bookline.hu/ oldalról meg lehet vásárolni.